pecsitetofedo.hu

Viharkárok, beázás, egyéb tető javítás, ill. bádogos munkák  új építésű családi ház / felújítás esetén,  5% kedvezmény Pécs, Kozármisleny, Szigetvár, Mohács, Siklós, Harkány
településeken ill. környezetükben, állunk kedves megrendelőink rendelkezésére.
Elérhetőségeink: +36 (20) 962 - 5111 | info@pecsitetofedo.hu

Ha Ön szeretné gyűjteni az esővízet, elsőkézből javasoljuk GRÜNWALD vízgyűjtő rendszereink:

Ismerje meg kerti medencéink!

Kérje árajánlatunk hónaptól függően. Az árajánlat készítés díjmentes Tetőjavítás A-Z.

Z.E.H. Energetikai és Építőipari Kft Pécs telephely

Bádogos munkák

Tető javítási munkák

Lapostető javítási munkák

Ha Ön szeretné gyűjteni az esővízet, elsőkézből javasoljuk GRÜNWALD vízgyűjtő rendszereink:

RENDSZEREK ÁRA PL. 3m3-es vízgyűjtő tartály beépítésével, 249 900,- Ft - tól

1. Egyszerű szivattyús, szórófejes öntözés tartályból További részletek: +36 (30) 920 -7325 www.tartaly.co.hu info@tartalyhaz.hu

A rendszer működése: Az esővíz a lefolyó csatornán keresztül a tartályba kerül, ahonnan vagy tartályban elhelyezett buvárszivattyúval, vagy talajsík felett mozgatható, házi vízművel történik a víz kiemelése. Az öntözés történhet gyepen elhelyezett szórófejjel, akár kézi tömlős megoldással. A többlet víz talajban elszivárogtatható. (Mini rendszerben is igényelhető, részletek oldal alján.) Szállítás, beépíés: 10 munkanapon belül. Kivitelezési idő: 1 munkanap. Hívja kollégánk, kérje írásos árajánlatunk!

Javasolt szivattyúk: Tartályban WILO TMW örvénykeltő buvárszivattyú Talajsík felett WILO WJ szériás házi vízmű

A rendszer elemei: - GRÜNWALD extra bordás, szivattyú számára előszerelttartály - Szivattyú elhelyezés szerint (Bent, kint) - KG PVC idomok, cső, KPE idomok, cső, drain cső - Földkábel, védőcső - Osztályozott kavics - Geotextília

2. Esővízgyűjtő rendszer öntözésre és háztartási hasznosításra

A rendszer működése: Az esővíz a lefolyó csatornán keresztül egy lombfogó, homokfogó aknába kerül. A homoktól, levelektől, ágaktól megszűrt víz továbbra is gravitációsan a tartályba kerül, ahonnan - egy felöltö csappal is ellátott - lábszelepes csövezetéken keresztül, a nyomásfokozó szivattyú (házi vízmű vagy hidrofor) a vízet igény szerint az öntözőrendszer felé, vagy az épületben WC tartályba, mosógépbe, zuhanyzásra továbbítja. (Az épületbe vezetendő víz igény szerint szűrhető, ábrát oldal alján mutatunk.) A többlet víz talajban elszivárogtatható. A rendszer összetevői: Öntözés és/vagy lakóépület felhasználása szerint Szállítás, beépíés: 10 munkanapon belül. Kivitelezési idő: 2 munkanap. Hívja műszaki kollégánk, kérje RÉSZLETES írásos árajánlatunk!

3. Kútvíz gyűjtő rendszer öntözésre, háztartási hasznosításra

A rendszer működése: A kútból a víz kútszivattyú segítségével a tartályba kerül, ahol egy úszókapcsoló vezérli a kútszivattyút töltésre, lekapcsolásra. Egy felöltö csappal is ellátott, lábszelepes csövezetéken keresztül, a nyomásfokozó szivattyú (házi vízmű vagy hidrofor) a vízet igény szerint az öntözőrendszer felé, vagy az épületben WC tartályba, mosógépbe, zuhanyzásra továbbítja. (Az épületbe vezetendő víz igény szerint szűrhető, ábrát oldal alján mutatunk.)  A rendszer összetevői: Öntözés és/vagy lakóépület felhasználása szerint Szállítás, beépíés: 10 munkanapon belül. Kivitelezési idő: 2 munkanap. Hívja műszaki kollégánk, kérje RÉSZLETES írásos árajánlatunk!

Ezt kell tudni a kerámia cserepekről!

Most induló cikksorozatunkban a tetőfedés különböző formáit és anyagait mutatjuk be, leginkább a róluk hallható tények, féligazságok és tévhitek tükrében. Első cikkünkben mi mást is vizsgálnánk meg, mint a tetőfedés ősatyját, az agyagcserepet.

Agyagból először i. e. 2300 körül készült edény, illetve fedő. Ez a természetes anyag azóta sem ment ki a divatból, olyannyira, hogy maga a „cserép” szó is tulajdonképpen az alapanyagra utal. Számos technikai újítást látott már az agyag, mire elérte a mai korszerű kerámiacserepek színvonalát. Ismerjük is meg közelebbről, illetve lássuk, mi mindent állítanak róla lelkes hívei, és ellenzői.

Természetes anyag

A kerámiacserepek mellett az első – és sok esetben a döntő – érv az szokott lenni, hogy természetes anyagból készülnek. Ez az állítás vitán felül áll, ez kérem a színtiszta igazság. A fejvakargatás csak akkor kezdődik, amikor megkérdezzük: mit befolyásol az, hogy természetes anyagból készül? Ettől talán tartósabb, mint a piac többi terméke? Esetleg olcsóbb? A természetesség befolyásolja a jótállási időt, vagy akár a felrakás idejét? Sok-sok kérdést feltehetnénk még azzal kapcsolatban, hogy mire van hatással az, hogy a kerámia cserép természetes anyagból készül, pedig a válasz egyértelmű: a lelkünkre van hatással. Jól esik hallani, hogy „természetes anyag”, ettől meglágyulunk, és ezt pontosan tudja az, aki ezzel érvel. Az igazság azonban az, hogy ebből a természetes anyagból lehet különleges, tartós, minden követelménynek maximálisan megfelelő tetőfedést készíteni, és éppúgy el is lehet rontani!

Könnyű

Ha cserépről van szó, akkor bizony a kerámia könnyűnek számít, igaza van tehát annak, aki ezt állítja. Ha viszont a teljes tetőfedő palettát nézzük, amibe a zsindely és a cserepeslemez is beletartozik, akkor már visszaszorul a középmezőnybe. Ezt az érvet egyébként elsősorban tetőfedő szakemberek szájából hallhatjuk, akiknek a „könnyű” szó azt jelenti: könnyű vele dolgozni. Mivel egy kerámiacserép sokkal könnyebb, mint egy betoncserép, így értelemszerűen jobban örülnek a tetőfedők, ha kerámiával kell dolgozniuk.

Szellőzik

Ha egy szakember végighallgatja az előző két érvet, és még valaki hozzáteszi, hogy ráadásul szellőzik is az agyagcserép, akkor vesz nagy levegőt, és próbál nyugalmat erőltetni magára. Ugyanis a helyzet az, hogy ez az állítás is igaz, mint az előző kettő! Csak éppen érvnek ez sem valami jó. Tény, hogy a kerámia képes átereszteni a lakásban képződő párát, ám a nedvesség eltávolításához ez vajmi kevés lenne, mellesleg nem is ez a módja. A gyártók nem véletlenül készítenek szellőzőcserepeket, és oktatják a tetőfedőket a helyes fedési eljárásra. A tetőnek attól kell átszellőznie, hogy az eresz és a gerinc között megfelelően ki vannak alakítva a légrések, illetve a szellőzőcserepek fel vannak rakva. De hogy ne legyünk olyan szigorúak, az tény, hogy tetőtéri lakás esetén a hővédelemhez hozzájárul, ha kerámia tetőcserép van a házon.

Mészkukac képződik benne

Ezt már az ellenzők hangoztatják. A mészkukac tényleg valódi ellensége a kerámiacserépnek, ám sajnos egy ácstól hallottam az alcímben leírt mondatot, éppen így! Ez pedig nem igaz! A kerámiacserépben nem képződik semmi, tehát ha gyártáskor nem volt benne mész, az később nem fog kialakulni benne! A mészkukac egy anyaghiba, ami idővel képes tönkretenni a kerámiacserepet. Az agyagban megtalálható apró mészdarabok megbontják az egyenletes felületet, így utat engednek a víznek a cserép belsejébe, ahol egy hidegebb éjszakán megfagyva elrepesztheti a cserepet. A mészkukac egyébként még vásárlás előtt könnyen kiszúrható, apró fehér kör-, vagy hosszúkás alakú kitüremkedéseket keressünk a cserép felületén. Nem jelenthetjük ki, hogy a kerámiacserép biztosan tartalmaz mészkukacot, hiszen Magyarország területén elég tiszták az agyagmezők. Egy neves gyár valószínűleg nem engedi meg magának, hogy mészkukacos terméket forgalmazzon, ám ha mégis találunk erre utaló nyomot, inkább kerüljük el azokat a termékeket.

Bőséges szín- és formaválaszték

Ez az állítás mindenestől igaz. A kerámiacserepek alighanem leköröznek minden tetőfedő anyagot formaválasztékban, illetve a korszerű technológiának köszönhetően nem csak rendkívül széles színpalettáról válogathat a vásárló, de felületkezelés terén sincs szégyenkeznivalója. A matt natúr cseréptől az engóbozott felületen keresztül a magas fényű üvegmázig szinte minden igényt kielégítenek a kerámiacserép gyárak, szinte már kényeztetnek minket. Ennek köszönhető, hogy aki igazán egyedi megjelenésű tetőfedést szeretne, szinte biztos, hogy a kerámiacserép mellett teszi le a voksát.

Végül

A kerámiacserépről számos állítás látott még napvilágot a fentieken kívül, többek között az, hogy hosszú élettartamú, vagy hogy ellenáll az időjárás viszontagságainak. Ezek az állítások azonban minden tetőfedő anyagra igazak, sőt, el is várható tőlük. Így ezekkel nem fogunk külön foglalkozni.

Összességében elmondható, hogy az agyagból készült tetőfedő képes maximálisan megfelelni minden kritériumnak, sőt, túl is tudja azt szárnyalni. A jó minőség pedig nem az alapanyagtól függ, hanem a kiforrott gyártási technológiáról, és a magas szintű minőségbiztosítástól, amiben a hazai gyárak jól szerepelnek. 

Mit kell tudni a betoncserepekről?

Komolyan kiélesedett a konkurenciaharc a cserépgyártók között az elmúlt néhány évben. Az eddig nem, vagy alig ismert tetőfedő anyagok mind szélesebb körű térhódításával minden gyárnak tovább szűkül az egyébként sem hatalmas piaca. Így aztán mindent bevetnek, amikor el kell adni a termékeiket. Nincs ez másként a betoncserepek esetében sem. Milyen marketingszöveggel próbálnak meggyőzni minket, hogy a betoncserép jobb a konkurencia termékeinél? Lássuk!

Nagy teherbírás

A betonról mint anyagról senkinek sem cizellált formák jutnak először eszébe, hanem az, hogy a beton a kamiont is elbírja. Ezt a betonról őrzött általános képet remekül ki is használják a marketingesek, ezért minden betoncserépgyártó honlapján megtalálható a teherbírás mint a termék nagy előnye. Igazuk van azoknak, akik ezzel szeretnék a vevőt meggyőzni, ugyanis bedőlünk nekik! De nem motoszkál ott, belül egy kérdés? Mi az a hatalmas teher, amit ki kell bírnia a cserépnek a tetőn?

Az egyik betoncserépgyártó a szóróanyagában pontosítja is a dolgot, amikor leírja, hogy a nagy tömegű hónak és jégnek is képes ellenállni. Megnyugodhatunk tehát, semmi különös és nagyon nehéz dolog nem lesz a tetőn. Bár a nagy tömegű hó igencsak nehéz tud lenni, az igazság a következő:

1. Senki nem látott még olyat, hogy a kerámiacserepek vagy a zsindely összeroppant volna a hó súlya alatt.

2. A hó súlyát a tetőszerkezetnek kell elbírnia, nem a cserépnek! El tudja bárki képzelni, hogy az egész tetőn szétterülő hó miatt egyszer csak eltörnek a cserepek?

 

Nem vesz fel vizet

De! Vesz fel. Vannak gyárak, melyek óvatosabban fogalmaznak, ők azt mondják, hogy a betoncserép kevesebb vizet szív magába, mint a kerámia. Nagy általánosságban véve ez az állítás igaznak bizonyul. Nemcsak a fagyás veszélye csökken azáltal, hogy a betoncserép vízfelvétele meglehetősen csekély, de nem is ingadozik annyira a tetőszerkezetre nehezedő súly, ezáltal hosszabb élettartamúvá válik a tető. Igaza van tehát annak, aki azzal próbálja meggyőzni a vevőt, hogy a betoncserép kevés vizet vesz fel, ám egy cserepeslemezzel szemben ez kissé megmosolyogtató érv lenne.

Színtartósság és méretpontosság

Ezek bizony nagyon is igazak! Egy betoncserép esetén nem kell attól tartanunk, hogy ha lepattan egy kis darab a felületéről, akkor látszani fog az eredeti színe, ugyanis a betoncserepet általában teljes anyagában színezik. Méretpontosságát anyagának köszönheti, betonnal ebből a szempontból könnyebb dolgozni, mint agyaggal.

Eddig csak a betoncseréppel kapcsolatos pozitív véleményeket vizsgáltuk meg, ám vannak, akik nem kifejezetten kedvelik ezt a tetőfedő anyagot. Ők más véleményen vannak, hallgassuk meg őket is!

Hamarabb és jobban koszolódik, mint az agyagcserép

Ha ismét nagy általánosságban vizsgáljuk a dolgot, akkor ez igaz. A betoncserepek felülete egyenetlenebb, mint a kerámiacserepeké, a cserepeslemezről nem is szólva. Emiatt gyorsan telerakódik a városi levegő szürkés porával, és a moha is könnyen megkapaszkodik rajta. Ha viszont egy-egy kiragadott példát nézünk, nem biztos, hogy megállja a helyét az állítás. Egy hazai betoncserépgyár a gyártási technológiájának köszönhetően rendkívül szép, egyenletes felületű betoncserepeket készít, amin éppen olyan nehezen tapad meg a kosz, mint például az agyagcserépen. Egy másik gyár különleges bevonattal látja el cserepeit, amely nem csak magasabb fényűvé varázsolja a tetőt, de a mohának sem hagy sok esélyt arra, hogy gyökeret verhessen. Természetesen egy ilyen felületű cserépért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, de akit eddig csak a moha tántorított el a betoncseréptől, az most visszateheti a kalapba.

Gyenge szín- és formaválaszték

Kétségtelen, hogy az agyagcseréphez képest már-már szánalmasan kevés formából választhat az, aki betoncserepet szeretne vásárolni, de a cserepeslemez sem áll jobban, a zsindelyről nem is beszélve. A betoncserép formaválasztékán viszont nagyon sokat ront, hogy alig találunk különbséget az egyes gyárak termékei között. Mintha mindegyik ugyanazokat a sablonokat használná, annyira egyformák a betoncserepek. A háztetőre felnézve sokszor még a gyakorlott szem sem tudja megállapítani, melyik gyárból kerültek ki. Színválasztékban sem erőltetik meg magukat a betoncserépgyártók, egy termékből átlagosan 4-5 szín kapható.

Nehéz

A végére hagytam a kedvencemet. Amikor ugyanis ezt az állítást egy ellenző mondja, az az öngól tipikus esete. Való igaz, hogy a betoncserép a legnehezebb tetőfedő anyag. De hogy is kell értenünk azt, hogy nehéz? Sokan hangoztatják, hogy a betoncserép súlya miatt erősebb tetőszerkezetre van szükség, mint például agyagcserép esetén, ez pedig pluszköltség. Ez azonban már enyhe csúsztatás. Miért?

Egy darab betoncserép nehezebb, mint egy darab agyagcserép. Ugyanakkor nagyobb is! Egy négyzetméter tetőre átlagosan 10 darab betoncserép kell, ám agyagcserépből 14-17 darab. Az igazság az, hogy még így is nehezebb egy négyzetméter betoncserép, de nem annyival, hogy nagyságrendekkel többe kerüljön egy tető emiatt. Csekélyebb vízfelvétele miatt pedig komolyabb esőzéskor sem nő meg annyival a súlya, mint például az agyagcserépé.

De térjünk vissza arra, hogy miért mondtam, hogy ez öngól? Mert az, hogy a betoncserép nehezebb, mint a többi tetőfedő anyag, egyértelműen előny, nem hátrány! Egy komolyabb vihar esetén sokkal kisebb az esélye, hogy a nehéz és nagy betoncserepeket ledobálja a szél a tetőről, mint például az agyagcserepeket.

Mit kell tudni a cserepeslemezről?

A fémből készült cserepeslemez csupán néhány évvel ezelőtt jelent meg a hazai piacon, ezért eddig viszonylag kevés információ látott róla napvilágot, és azok is kimerülnek a cégek vásárlásra ösztönző reklámszövegeiben, illetve erősen PR-ízű cikkeiben. Mi azonban most is – ahogyan az előző részekben tettük – ugyanúgy megvizsgáljuk a mellettük, illetve az ellenük szóló érveket, és arra is fényt derítünk, mennyire fedik a valóságot ezek az állítások.

Szokás szerint kezdjük azzal, amit a cserepeslemezek prospektusaiban olvashatunk. Legtöbbször azzal érvelnek, hogy a cserepeslemez könnyű. Ez bizony kétségtelenül igaz, a hagyományos tetőfedéshez képest meglepően könnyű, súlya csupán tizede egy betoncseréppel ellátott tetőének. Felmerülhet a kérdés – főleg azokban, akik olvasták a sorozat előző részeit –, hogy vihar esetén nem jelenthet-e hátrányt a túl könnyű tetőfedő anyag, nem tépi-e le könnyebben a szél, mint például a nehéz betoncserepet. Nos, a cserepeslemez rögzítési módja megoldást nyújt erre a problémára, ugyanis szakszerűen felhelyezett lemezek esetében nem sok esélye van az erős szélnek.

Ugyanakkor úgy tűnik, a vevőket nem feltétlenül győzi meg ez az érv, ugyanis a cserepeslemezek prospektusaiban egyre-másra bukkannak fel olyan szövegek, amelyek magyarázni szeretnék, miért is jó a könnyű tetőfedés. Az egyik nyomósnak tűnő érv az, hogy ezáltal kisebb költséggel építhető meg a tetőszerkezet, ugyanis nem kell akkora terhet viselnie. Ez igaz. Nyáron! De ha nem teljesen sima felületű cserepeslemezünk van a tetőn – amiről nem csúszik le a hó – a tetőszerkezetnek ki kellene bírnia a hó és a jég súlyát is!

Szintén gyakori marketingszöveg, miszerint a cserepeslemez csekély súlya miatt egy palatető felújításánál remekül alkalmazható anélkül, hogy a régi palát eltávolítanánk. Ezt egyébként egymástól tanulják a lemezgyártók marketingesei, ugyanis 5 évvel ezelőtt még csak az egyik hazai képviselet reklámozta magát ezzel a kétes módszerrel, ma azonban már több katalógusban is szerepel ugyanez az érv. Ha azonban felújításra kerül sor, kérem, szabaduljanak meg a rákkeltő palától! Bár elvileg a tetőn nem okozhat komolyabb egészségkárosodást – legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint – de higgyék el, nem ezen érdemes spórolni!

Olcsó

Az árlistákat böngészve nyilvánvalóvá válik, hogy a cserepeslemezek éppen annyival olcsóbbak, hogy még el lehessen adni ezzel a szöveggel. De ez sem igaz minden gyártóra, ugyanis sok lemezes tetőfedés körülbelül ugyanannyiba kerül, mint egy hagyományos, de sikerült olyan hazai gyárat is találnunk, mely majdnem háromszor annyiért fedte volna be a tetőt, mint ha egy szintén hazai kerámiacseréppel oldottuk volna meg a dolgot. Egyes forgalmazók azzal érvelnek, hogy a csekély súly miatt a kisebb költségű tetőszerkezeten lehet spórolni, de ahogy fent már írtuk: nem érdemes!

Megtévesztésig hasonlít a hagyományos cserépre

Hasonlít, de azért nem tévedünk meg! Már messziről ki lehet szúrni, ha cserepeslemez van a tetőn, noha a mintázata valóban a tetőcserépre emlékeztet. A legtöbb cserepeslemez ugyanis fényes bevonattal van ellátva, ezért szembetűnő a fémes hatás. A másik árulkodó jel, amikor kissé oldalról nézünk fel a tetőre, a lemezek találkozásánál látható vonal, amiből a laikus szem is könnyen észreveszi, hogy nem cserép van a tetőn, hanem hosszú lemezek. Ez a jelenség nem minden cserepeslemeznél jelentkezik, inkább az olcsóbb típusoknál. Katalógusban ilyen képet nem fogunk látni, tudják a forgalmazók, melyik oldalról kell fényképezni!

Nagy szín- és formaválaszték

A cserepeslemezek kétségtelenül hoztak újat a tetőfedés piacára, olyan mintázatokkal örvendeztetnek meg ugyanis minket, amiket eddig aligha láthattunk. Azonban egy-egy forgalmazó alig 3-4 mintázatú lemezt kínál, és sok esetben még ezek között is alig látható különbség. A nagy formaválaszték tehát erős csúsztatás! A színválasztéknál már teljesen más a helyzet, ugyanis a legtöbb gyártónál a RAL színskála teljes palettájáról választhatunk, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha nem az 5-7 alapszín valamelyikét szeretnénk, azért mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, és valószínűleg többet is kell várnunk rá!

Mi is a cserepeslemez?

A cserepeslemezeket tűzihorganyzott sík acéllemezből készítik, amelyen először görgők segítségével kialakítják a hosszanti barázdákat, majd préseléssel rányomják a cserépmintázatot. Ezt követően a lemezt méretre vágják, általában 6 méter hosszú lemezek készülnek. Ezután kerül rá a lemezre a többrétegű korrózióálló bevonat, valamint a végleges felületi szín. A fedőréteg általában egy színoldali, valamint egy hátoldali fedőrétegből, egy primerrétegből, és egy úgynevezett passziváló rétegből áll. A rétegekhez használatos anyag gyártónként változó.

Rossz hőszigetelés

Nem, ezt már nem a prospektusban olvashatjuk, az ellenzők egyik állítása ez, és a legnagyobb sajnálatunkra igaz. A fémből készült tetőfedő anyagnak egyértelműen csekélyebb a hőszigetelő tulajdonsága, mint például a kerámiacserépé. Na persze ezt vastag hőszigetelő lemezzel sikeresen kompenzálhatjuk, de hová tűnik akkor a híres olcsóság, ami ráadásul nem is igaz feltétlenül?

Esőben hangos

Igaz is, meg nem is. Egy födémmel ellátott földszintes házban nem fog zavarni ez az állítólagos kopogás, ez biztos. Más a helyzet tetőtéri lakásban, ahol egyesek panaszkodnak a túl hangos cserepeslemezre, mások azonban állítólag semmit sem hallanak. Nem végeztünk erre nézve műszeres mérést, sem mélyre ható kutatást, de egy építőanyag kereskedésben járva – csupán a hallásunkra támaszkodva – egyértelműen megállapítottuk, hogy a cserepeslemezen hangosabban kopog az eső (illetve a locsolókannából ráöntött víz), mint a beton- és a kerámia cserépen. Na persze erre is létezik megoldás! Néhány gyár olyan különleges bevonattal látja el a cserepeslemezeit, amely által nem csak ránézésre hasonlít jobban a hagyományos cserépre, de a kopogás is halkabb lesz tőle. Talán mondanom sem kell, csak a rend kedvéért teszem: ez a fajta tetőfedés drágább a hagyományos cserepeslemeznél.

A jégesőtől behorpad

Ezt az állítást maguk a gyárak sem tagadják egyértelműen, sőt, néhányan tesztelik is ebből a szempontból a termékeiket, és ezen tesztek eredményét közzé is teszik. Eszerint a 7-10 cm átmérőjű jégdarabok már maradandó károsodást okozhatnak a cserepeslemezekben. Valljuk, be ekkora jégdarabok már egyéb tetőfedő anyagban is képesek kárt okozni. A cserepeslemezek behorpadása azonban csupán esztétikai hiba (a jó minőségű cserepeslemezek esetében!), a bevonat nem sérül meg általa, tehát a tető a továbbiakban is el tudja látni feladatát.

A tetőzsindely

Könnyű

Ezt az érvet egyetlen forgalmazó sem hagyja ki, sőt akad aki ennél is tovább megy, és azt állítja, hogy a zsindely a legkönnyebb tetőfedő anyag a piacon. A súly egy régi ház felújításánál fontos szerepet játszhat, ám ahogy a cserepeslemezek esetében már kitértünk rá, új ház építésénél aligha jelent előnyt. Az általános tévhit ugyanis az, hogy a könnyű tetőfedő anyag miatt jelentős spórolás érhető el a tetőszerkezet árán. Ez azonban nem igaz, mert a tetőt a rá nehezedő hó súlyához is igazítani kell, így a szerkezeten meglehetősen csekély spórolásra számíthatunk. A zsindelyek esetében azonban újabb problémával találjuk szembe magunkat.

Mivel a bitumenes zsindely – a többi tetőfedő anyagtól eltérően – nem tartja meg eredeti alakját, így cseréplécek helyett teljesen be kell deszkáznunk a zsindely alját, amit leggyakrabban OSB lappal oldanak meg a szakemberek. Itt térnék ki arra, hogy az OSB lap csekély vetemedése miatt a lehető legjobb választás. Aki tartós tetőfedést szeretne zsindelyből, mindenképpen ezzel dolgozzon. Az OSB lappal együtt azonban már a súly kérdése is más megvilágításba kerül.

Végezzünk is el egy rövid számítást. A zsindely súlya fajtától függően 8 és 11 kg lehet négyzetméterenként. Ha ezt egy hagyományos betoncserép 45-50 kg-os négyzetméterenkénti súlyával hasonlítjuk össze, akkor valóban nagy a különbség a két tetőfedő anyag között, pláne ha a hódfarkú betoncserép 80 kg-os súlyával vetjük össze. A zsindelyek alá használt OSB lapok vastagságtól függően azonban 10-15 kg súlyt nyomnak négyzetméterenként, amit ha összeadunk a 8-11 kg-os zsindellyel, máris elérheti a 18-26 kg-ot. Ennek fényében még mindig bizton állíthatjuk, hogy a zsindely könnyebb, mint a betoncserép, ám annak csupán körülbelül a fele. Azt állítani viszont, hogy a piac legkönnyebb tetőfedő anyaga, már a népbutítás kategóriájába tartozik.

Olcsó

Nemcsak a zsindelyforgalmazók katalógusai csábítanak ezzel az érvvel, de az elmúlt évek során a fejekben is általánosan kialakult kép lett, hogy a zsindely olcsó tetőfedő anyag. Ezt elsősorban a nagyobb barkácsáruház-láncok katalógusainak köszönhetjük, amelyek évek óta „akciózzák” a tetőzsindelyeket. Nos, mint majdnem minden termék esetében, amit csak gyártanak a Földön, ebből is van olcsó, és drága kivitel. A barkácsáruházak kínálatában nyilvánvalóan olcsó – ugyanakkor silány minőségű – termékek találhatók, amit igényes háztulajdonos maximum a kutyaházra, esetleg a garázsra vásárol, de a ház védelmét semmiképp sem bízza rá.

De hogy tiszta legyen a kép, végezzünk itt is egy rövid számolást. A zsindely ára minőségtől függően 1.500 és 3.500 forint között mozog négyzetméterenként. Ezzel szemben egy átlagos tetőcserép ára 2.500 és 3.000 forint közöttire tehető. Máris látható, hogy az igazán jó minőségű zsindely – amivel már valóban érdemes egy ház fedését megvalósítani – körülbelül ugyanannyiba, vagy többe kerül, mint egy hagyományos cserép. Ám az OSB lap itt is bezavar a képbe, aminek 1.400 – 2.700 forintos négyzetméterenkénti ára (vastagságtól függ) nyilvánvalóvá teszi, hogy a zsindely legalább annyiba kerül, mint a hagyományos tetőfedő anyagok. Az olcsóság tehát nem fedi a valóságot.

Könnyen alakítható

Ez bizony egyértelmű előny a többi tetőfedő anyaggal szemben. Mivel a bitumenes zsindely tetszés szerint hajlítható, így bármilyen tetőformára könnyűszerrel felhelyezhető, valamint anyagából adódóan a méretre vágása is rendkívül egyszerű. Ennek köszönhetően nagyon kevés maradékkal számolhatunk, ami pontos anyagszámítás esetén további előnyt jelenthet a piac többi termékével szemben.

A napsütéstől elmozdul, felpúposodik

A zsindely többek között ennek a gyakori hibajelenségnek köszönheti, hogy elsősorban hűvösebb éghajlatú országokban sikerült teret hódítania. Sajnos valóban gyakran látni olyan zsindelytetőt, amely a nyári forróságtól felpúposodott, vagy egymáshoz képest elmozdultak a lapok. Ám itt is éppen annyira árnyalt a kép, mint az előnyök esetében. Ugyanis ez a hiba elkerülhető lenne, ha komoly gyakorlattal rendelkező szakemberre bíznánk a munkát. Ám a zsindelyt valamilyen oknál fogva nem veszik annyira komolyan az emberek, mint például a beton-, vagy kerámiacserepet. Könnyen elképzelhető, hogy ezt is az akciós katalógusok sugallják, de szinte mindenki biztos abban, hogy a zsindelyt gyerekjáték feltenni a tetőre. A púposodás, felszakadás, vagy elmozdulás tehát nem minden esetben az anyag hibája, sokkal gyakrabban okozza ezt a rossz kivitelezés. Pedig nem árt tudni, hogy a szakszerűen felhelyezett zsindely amellett, hogy egyáltalán nem produkál ilyen hibajelenséget, még sokkal jobban el is zárja a víz útját, mint a hagyományos tetőfedő anyagok.

Végül

Amikor a zsindely először jelent meg a hazai piacon, nagyon rövid idő alatt jóval nagyobb szeletet harapott ki a tetőfedő piacból, mint azt gondoltuk volna. Ám a kezdeti fellendülés hamar megállt, majd erősen romlani kezdett a kereslet a bitumenes zsindelyek iránt. Ezért elsősorban a barkácsáruházak silány minőségű termékei okolhatók, amelyek egyre inkább rossz hírét keltették ennek a tetőfedő anyagnak. De maga a zsindely egyáltalán nem rossz tetőfedő anyag, csupán itt is – mint minden építőanyagnál – körültekintően, felelősségteljesen kell választanunk. Egyszóval: ne dőljünk be mindennek!

A választás

A tetőfedés cikksorozatunk eddigi részeiben körbejártuk a kerámia-, valamint a betoncserepeket, megvizsgáltuk a cserepeslemezeket, és szintén nem kevés szót ejtettünk a bitumenes zsindelyekről. Ma általánosságban beszélünk a tetőfedő anyagokról. Azt fogjuk kideríteni, melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe véve az ízlésvilágunknak-, valamint pénztárcánknak leginkább megfelelő tetőfedő anyagot választhatjuk. Lássuk is az első szempontot.

Minőség

„Ez túl evidens” – gondolhatja most a kedves Olvasó, és igaza is van. Nem arról kívánok írni, hogy válasszunk minőségi terméket – hiszen ez el is várható –, sokkal inkább arról a kérdésről, amire kevés építkező tudja a választ: hogyan tudjuk megállapítani egy termékről, hogy az minőségi?

A tetőcserepek minősége alatt rengeteg dolog értendő. Ide tartozik a színtartósság és a méretpontosság, a fagyállóság, a vízfelvétel, a környezeti hatásokkal szembeni ellenállás, és még sorolhatnánk. Egy katalógust lapozgatva választ kapunk minden minőséggel kapcsolatos kérdésünkre, de hihetünk-e a katalógusoknak? Sajnos egyetlen prospektusban sem találtam olyan mondatot például, hogy „ez a termék azért olcsó, mert tele van mészkukaccal.” Pedig van ilyen termék a hazai piacon! A katalógusokban csak azt az oldalát látjuk a tetőfedő anyagoknak, amit a gyártó láttatni szeretne velünk. Mégis sokan elcsábulnak a termékismertetőket olvasgatva, valamint a vadonatúj házakról készült fotókat nézegetve. Amíg építőanyag-kereskedőként dolgoztam, nem egyszer fordult elő, hogy egy katalógust szorongatva lépett be hozzánk a vásárló, majd azt felütve rámutatott, hogy melyik terméket szeretné megvenni. Soha nem látta élőben azt a cserepet, semmi információja nem volt róla, mégis meg akarta venni. Ettől óva intek mindenkit! A katalógus nem alkalmas arra, hogy döntésünk alapjául szolgáljon.

Ezt felismerve majd’ minden gyár készít úgynevezett kiállító állványokat, amelyeken egy-két négyzetmétert meg lehet tekinteni az általa gyártott cserépből. Alig akad ma olyan kereskedés, amelynek az udvarán ne lenne ilyen állvány. Vigyázat! Ezek a kiállított termékek – érthető okokból – nem feltétlenül tükrözik a gyár által előállított minőséget. Ezeket az állványokat csak arra használjuk, hogy azon a nekünk tetsző tetőfedő anyagok rajzolatát élőben is megnézzük. Ne csábuljunk el a látvány láttán, ássunk mélyebbre!

Jó ötlet lehet megkérdezni a kereskedőt, hogy ő vajon melyik terméket ajánlja. Egy becsületes (és okos) kereskedő segíteni fog kiválasztani az igényeinknek leginkább megfelelő darabot, ám sajnos akadnak olyan eladók is kis hazánkban, akik inkább az elfekvő árut szeretnék gyorsan elpasszolni, vagy a velük szerződött gyár termékeit kínálják. Tehát így sem biztos, hogy látni fogjuk a teljes képet. Hogyan derítsük hát ki, hogy a kiszemelt tetőfedő anyag minősége megfelel-e igényeinknek?

 

Az építőanyagból ne csak a kiállított darabokat tekintsük meg, hanem azt is, ami a raklapon van! Ha nincs bontott raklap, kérjük meg a kereskedőt, hogy bontson ki nekünk egyet, hadd nézzünk meg néhány darabot abból, amit valóban gyárt a forgalmazó cég. Ha ezt vonakodik megtenni, máris lehet gyanakodni.

Szintén jó ötlet, ha rákérdezünk, hogy adtak-e már el olyan tetőfedő anyagot, amilyet mi szeretnénk vásárolni. Ha igen, kérjük meg az eladót, hogy hívja fel a korábbi vásárlót, és érdeklődje meg, hogy meg nézhetjük-e az adott építőanyagot a házon. Tetőfedésnél könnyű dolgunk van, ugyanis elég jól látszik, és amennyiben gyári hibás a termék, az néhány év alatt általában kiderül. Amennyiben azt feleli az eladó, hogy még nem adtak el senkinek sem ilyen terméket, akkor semmiképp ne vállaljuk a kísérleti nyúl szerepét. Ha láthatóan nem szívesen hívja fel korábbi vevőit az értékesítő, akkor vagy a tetőfedő anyaggal van probléma, vagy nagyon rossz helyen járunk.